Nagyot nőtt az állami kórházak tartozása
Február végére 33,8 milliárd forintra rúgott már a közfinanszírozott kórházak tartozásállománya a Magyar Államkincstár adatai szerint.
Február végére 33,8 milliárd forintra rúgott már a közfinanszírozott kórházak tartozásállománya a Magyar Államkincstár adatai szerint.
A kormány csütörtökön megjelent döntései értelmében július elsejétől a fővárosi, majd 2024. január elsejétől országosan is minden kórház ingatlanüzemeltetési szolgáltatását központilag látja el az állam a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon keresztül.
A 2021-es évhez képest az állami kórházak energia- és gázszámláinak többletköltsége 120-150 milliárd forint 2023-ban - árulta el a kórházszövetség által, a tagszervezeteik körében végzett felmérés eredményeit Velkey György, a szervezet elnöke, akivel a kórházak jelenlegi gazdálkodási körülményeiről, működésük környezetéről és finanszírozásukról, illetve annak változásáról is beszélgettünk. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója egyúttal értékelte a tavaly év végén végrehajtott adósságrendezést, amely szerinte nem volt szektorsemleges. A szakember abban bízik, hogy a magas energiaszámlák miatt idén év közben lesz állami segítség, az adósság melletti gazdálkodás ugyanis kényszergazdálkodást jelent és a beszállítókra is negatív következményekkel jár. Kitért arra is az MKSZ elnöke, hogy a szakápolók hiánya miatt szinte mindenhol teljesítménykorlát tapasztalható, a speciálisan képzett szakápolók hiánya pedig a műtéti számokat fogja vissza, mert nem mindenhol tudják kiállítani az operáló csapatot, miközben a szépen felújított infrastruktúra ott áll. Közben az ápolók hónapról hónapra élnek, hiszen a béremelésük csúszik, de eközben a magas infláció őket is sújtja. Az interjúban úgy vélekedett, hogy ezek miatt sürgős lépés az ápolói életpálya rendezése.
Fel kell tenni azt a kérdést, hogy jó-e az, ha minden második sarkon van egy kórház Magyarországon, de nem mindegyik tölti be a funkcióját. Nem a műtő vagy az ágy a szűk keresztmetszet az egészségügyben, hanem az orvosok és ápolók száma - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Újlaki Ákos, a Boston Consulting Group partnere. A globális tanácsadó - mely korábban a Belügyminisztériumnak készített átfogó javaslatot az egészségügyi rendszer átalakításáról - szakembere arról is beszélt, hogy az egészségügyi kormányzat által az elmúlt hónapokban elindított átalakítási kísérlet jó irány, szerinte inkább arról lehetne vitatkozni, hogy miért nem csinálják mindezt gyorsabban. Azt ugyanakkor elismerte, hogy minden átalakítás sikeressége a társadalmi elfogadottságán múlik és ha a lakosság nem fogja a változásokat támogatni, akkor ez is elbukhat, mint minden korábbi hasonló próbálkozás. A szakember azt is leszögezte: a kórházak esetében nagyon fontos a minimumfeltételek meghatározása, de legalább ennyire meghatározó szempontnak kellene lennie a minimum esetszámnak. Várakozása szerint a magánegészségügyi ellátás a jelenlegi kilátások mellett platózni fog, a zene nem szűnik meg, csak lelassul.
Megépült az ország és Európa legmagasabb szinten felszerelt, legmodernebb műtőkomplexuma - jelentették be az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet keddi sajtótájékoztatóján, melyen élő közvetítés keretében mutattak be egy agykamra műtétet. Az egyedülálló fejlesztést és az ennek nyomán megvalósuló beavatkozások részleteit Erőss Loránd, az OMIII főigazgató főorvosa és Horváth Lajos, a kórház stratégiai és informatikai igazgatója mutatták be.
Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány erőből igyekszik letörni a Magyar Orvosi Kamara által szervezett ellenállást. Erre utal az, hogy az elmúlt napok üzengetései után a tettek mezejére lépett, a Belügyminisztérium vadonatúj törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, amiben azt tervezi, hogy megszüntetik a kötelező orvosi kamarai tagságot. Mindezt nem is akárhogyan. A MOK hétfő délután sajtótájékoztatón reagál a friss tervezetre, amit egyébként a kormány egyetlen nap alatt tolna át a törvényhozáson.
Három év múlva, a mostani kormányzati ciklus végére teljesen át fogja hangolni a kormány a fekvőbetegellátás és a szakellátás finanszírozását - jelezte a Magyar Kórházszövetség szerdai konferenciáján Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár. A Belügyminisztérium államtitkára részletesen vázolta azt, hogy a kormány mire készül 2026-ig például a kórházak finanszírozásának terén, érvelése szerint ezzel fenntarthatóvá válik az egészségügy finanszírozása. Jenei Zoltán országos kórházi főigazgató eközben arról is beszélt, hogy hogyan működhet egymás mellett a közfinanszírozott- és a magánegészségügy.
Egy újfajta, a járóbetegellátás minőségét bemutató felmérést készített az elmúlt fél évben a Prémium Egészségpénztár reprezentatív mintán. Az ebből készült mutatók alapján elsőre meglepőnek tűnő eredmény született: az állami ellátás ebben a tekintetben nem teljesít sokkal rosszabbul, mint a magánegészségügy, sőt. Az egészségpénztár vezetői egyúttal azt ígérték: a felmérést mostantól minden évben elkészítik, hogy idősorosan is összevethetőek legyenek az eredmények.
Január 1-jén, vasárnap déltől másnap reggel 6 óráig nem fogad majd betegeket a Honvédkórház - számol be a hvg.
Az idei év végén betervezett 30 milliárd forintos állami adósságrendezés mérete nem kielégítő, és a konszolidáció megvalósításának módját is lehet kritikával illetni, ugyanis az nem ösztönöz teljesítménynövelésre - fejtette ki a Portfolio-nak nyilatkozva Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatójával beszélgettünk arról, hogy miért garantált, hogy gyorsuló ütemben fog tovább növekedni a kórházak tartozásállománya, de kérdeztük a napokban nagy port kavart friss rendelettervezetről is, amelyet sokan már csak az orvosok kényszermunka-törvényének neveznek.
Valóságos rendelettervezet-dömping érkezett a napokban a Belügyminisztérium részéről a magyar egészségügyet érintően. Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány szélsebesen haladna tovább az átalakítás útján, és vannak olyan intézkedések, amelyek kicsapták a biztosítékot ismét a Magyar Orvosi Kamaránál.
A napokban megjelent egészségügyi rendelettervezet, ami az orvosok diszkriminatív berendelésének és úgymond továbbképzésének statáriális intézkedése, előre nem látható, romboló hatással fenyeget - figyelmeztet a kormány javaslata kapcsán a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Egészségügyi Tagozata egy frissen nyilvánosságra hozott levélben, amelyet a kormányzati döntéshozóknak is elküldtek. A szervezet - amely a legtöbb magánegészségügyi gazdálkodó szervezetet képviseli - arra is rámutat, hogy a jogalkotó céljaival ellentétes következményekkel kell számolni a rendelet januári alkalmazása után: súlyos költségvetési károkat és súlyos, hosszú távú ellátási gondokat, valamint az egészségügyi rendszer megroppanását vetíti előre a VOSZ tagozata. Többször is azt hangoztatja a szervezet, hogy a kormányzati lépés a magánegészségügy erőszakos meggyengítését, végső soron megszüntetését jelentené.
Egy új kormányzati terv szerint az orvosok engedélyének megújításához már nem lesz elegendő a magánellátásban történő praktizálás, havi 20 órát kellene dolgozni az állami rendszerben. A tervezet hivatalos indoklásában egy szó sincs arról, hogy valójában miért is van szükség erre az első ránézésre éles beavatkozásra. Szakértőket kérdeztünk arról, hogy mi állhat a háttérben, és hogy milyen hatásokat válthat ki a tervek szerint január elsején már életbe is lépő módosítás.
Egy friss, a közlönyben kihirdetett kormánydöntés értelmében a kormány az év végéig várható mintegy 60 milliárdos tartozásnak csak a felét, 30 milliárd forintot fizeti ki - írja a Népszava.
Miből érzékelhetjük, ha egy területen nagy a baj? Ha már a tűzoltásban résztvevő szakemberek saját maguk is kongatják a vészharangot és arra figyelmeztetnek: itt már olyannyira hatalmas a tűz, hogy minden eszközt be kellene vetni. Lényegében ezt fogalmazták meg az egészségügyben dolgozó szakemberek a Magyar Kórházszövetség héten megrendezett "Ápolás - Társadalmi létkérdés" című konferenciáján, ahol a szakdolgozók munkájának jelentőségére mutattak rá.
Jövőre tovább erősödik az állam szerepe a járóbeteg-szakellátásban, sőt a háziorvosi körzetek és ügyeletek szervezésében is, megyénként egyetlen kórház irányítja a teljes helyi ellátást. A tervek szerint a bennfekvést igénylő betegek jelentős része a megyei központba kerül, az orvosok szabadabban lesznek vezényelhetők a megye kórházai és rendelőintézetei között, a mentőtisztek orvosi ügyeleti feladatokat vehetnek át.
A MOK elnöksége a magyar orvostársadalom széles körének bevonása, a vélemények összegzése után nem támogatja az egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezet jelen formájának Parlament elé terjesztését, annak egyes, az ellátásbiztonságot és az orvoskollégák közellátásban maradását veszélyeztető rendelkezései miatt - olvasható a Magyar Orvosi Kamara közleményében.
Fajsúlyos átalakítási javaslatcsomagnak tartja a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárságának az ágazat átalakítását célzó tervezetét Velkey György. A Magyar Kórházszövetség elnöke a Portfolio-nak adott interjújában úgy vélekedett, hogy számára személy szerint az ápolók ügye a legfontosabb kérdés, amit rendezni kell. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az ápolóknak szóló béremelés jól célzott, előremutató, továbbá kedvező fejleményként értékelte, hogy az orvosi bérekhez viszonyítva rögzítik a béreket. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója arról is beszélt, hogy mi hiányzik számára a javaslatcsomagból, miért nincs az állami egészségügynek akkora produktuma most, mint korábban, hogyan lehetne ezen változtatni és arról is kifejtette álláspontját, hogy miért nem fenntartható, hogy a kisebb ellátóhelyeken legyen mindenhol szülészet. Szerinte vállalhatatlan luxus, hogy olyan szülészetek működjenek, ahol két naponta van egy-egy szülés. Nagyinterjúnk a közfinanszírozott egészségügy jelenlegi helyzetéről, a legfontosabb beavatkozási pontokról, az elfogadás alatt álló minisztériumi javaslatcsomag elemeiről és arról, hogy egy esetleges új helyzetben mi lehet a magánszolgáltatók szerepe.
Az egészségügy átalakítását célzó végleges javaslatcsomagot juttatott el a területért felelős Belügyminisztérium a szakmai szervezetekhez. A tervezet része az egészségügyi szakdolgozók béremelése.
Kreatív eszközökkel kurtítanák a várólistákat, felfüggesztéssel büntetnék, ha a kórházak nem gyorsítanak a beavatkozásokon - írja a Népszava.
Komoly gondok derültek ki a brit kormányváltás után.
Novemberig még sok minden változhat.
Nem csillapodik a szamárköhögés terjedése, ez már hivatalos mércével is lassan járványnak nevezhető.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
