Az ország háziorvos-helyzetéről készített riportot az RTL Híradó szerdai műsorában, melyből kiderül: több mint 500 praxis tartósan nincs betöltve és a kiöregedés már olyan mértékű, hogy egyszerűen egyes területeken pár éven belül megszűnik a házi gyerekorvoslás.
A közfinanszírozott kórházak lejárt tartozása már 75 milliárd forint lehet - derül ki a Napi.hu cikkéből. Ez abból adódik össze, hogy a kincstár által követett intézmények adóssága május végére 59 milliárd forinthoz közelít, és ezen felül vannak még a modellváltó egyetemi klinikák.
Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász a magyar egészségügy aktuális állapotáról adott reális képet a szerdai IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferencián. A legnagyobb visszhangot a szakmai közönség körében egy adat közlése váltotta ki: számításai szerint jövőre az állam a GDP arányában 3,6%-ot fog költeni az egészségügyre. Ez a szám önmagában nagyon alacsonynak tűnik, de ha a 2021-ben látott 8,1%-os uniós átlagot nézzük, akkor rendkívül csekély. Azokat a feltételezéseket támasztja alá, miszerint a nagyrészt a magas infláció/GDP-deflátor miatt felfúvódó nominális GDP olyan méretűre bővült, hogy sok kiadás nem követte le ezt a növekedési ütemet, és mint ilyen relatív nagy vesztes lehet az egészségügy is. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár előadásában azt hangoztatta, hogy egy kórházat sem terveznek bezárni.
Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára keddi budapesti sajtótájékoztatóján ismertette a szakdolgozói béremelés részleteit, majd még aznap a Magyar Közlönyben meg is jelent az új bértábla. Ennek értelmében júliustól 18 százalékkal emelkedik az ápolók és az egészségügy nem gyógyító területein dolgozók alapbére.
A lakosság által használható EgészségAblak mobilalkalmazás az induló funkciók (digitális Covid igazolvány, kiváltható receptek) után hamarosan újabb megoldásokkal bővül. Mint például a leletek lekérdezhetősége, a foglalt időpontok megjelenítése, valamint az időpontfoglalás online lehetősége - jelentette ki az IME Adatvezérelt egészség és kiberbiztonság konferencián tartott előadásában Tolnay Roland, az ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Magyarországon jelenleg is kidolgozás alatt vannak a felnőttkori elhízás irányelvei - jelezte a Mandinernek adott interjújában Bedros J. Róbert, a Dél-budai Centrumkórház – Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója, obezitológiai tanszékvezető, címzetes egyetemi tanár. A szakembert a portál az elhízás okairól és annak kezeléséről is kérdezte.
Spányik András orvos, aki jelenleg egy magánklinikát vezet, de korábban dolgozott az Országos Mentőszolgálatnál és sürgősségi osztályon, valamint egy nagy magánegészségügyi hálózat orvosigazgatója is volt, Facebook-oldalán tette közzé ijesztő személyes történetét azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a rendszerszintű problémára a magyar egészségügyben.
Tarthatatlan, hogy éveket kelljen várni nagy műtétekre – erről beszélt az RTL Híradójának Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke.
A világjárvány, háborús környezet, és az ezekhez társuló válságok a kórházakat is megrendítették, új nehézségekkel és váratlan kihívásokkal kellett szembesülniük. A Magyar Kórházszövetség a közellátást végző kórházak képviseletében ebben a helyzetben a hídépítést tartja a legfontosabb feladatának - olvasható a szervezet állásfoglalásában, amit a XXXV. kongresszusának indulására adott ki, ahol 1000 fő van jelen.
Rövid idő alatt két magyarországi vidéki kórház működésében állt be jelentős fordulat, és erről két elemzés is megjelent a napokban. A mosonmagyaróvári és az ajkai kórház példáján mutatjuk be, milyen folyamatok zajlanak most az állami egészségügyben.
Az országos kórház-főigazgató szerint a debreceni klinikai integráció tapasztalatait máshol is hasznosítani lehet, nemcsak a megyei kórházakban, hanem akár a többi vidéki klinikai központban is.
Február végére 33,8 milliárd forintra rúgott már a közfinanszírozott kórházak tartozásállománya a Magyar Államkincstár adatai szerint.
A kormány csütörtökön megjelent döntései értelmében július elsejétől a fővárosi, majd 2024. január elsejétől országosan is minden kórház ingatlanüzemeltetési szolgáltatását központilag látja el az állam a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon keresztül.
A 2021-es évhez képest az állami kórházak energia- és gázszámláinak többletköltsége 120-150 milliárd forint 2023-ban - árulta el a kórházszövetség által, a tagszervezeteik körében végzett felmérés eredményeit Velkey György, a szervezet elnöke, akivel a kórházak jelenlegi gazdálkodási körülményeiről, működésük környezetéről és finanszírozásukról, illetve annak változásáról is beszélgettünk. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója egyúttal értékelte a tavaly év végén végrehajtott adósságrendezést, amely szerinte nem volt szektorsemleges. A szakember abban bízik, hogy a magas energiaszámlák miatt idén év közben lesz állami segítség, az adósság melletti gazdálkodás ugyanis kényszergazdálkodást jelent és a beszállítókra is negatív következményekkel jár. Kitért arra is az MKSZ elnöke, hogy a szakápolók hiánya miatt szinte mindenhol teljesítménykorlát tapasztalható, a speciálisan képzett szakápolók hiánya pedig a műtéti számokat fogja vissza, mert nem mindenhol tudják kiállítani az operáló csapatot, miközben a szépen felújított infrastruktúra ott áll. Közben az ápolók hónapról hónapra élnek, hiszen a béremelésük csúszik, de eközben a magas infláció őket is sújtja. Az interjúban úgy vélekedett, hogy ezek miatt sürgős lépés az ápolói életpálya rendezése.
Fel kell tenni azt a kérdést, hogy jó-e az, ha minden második sarkon van egy kórház Magyarországon, de nem mindegyik tölti be a funkcióját. Nem a műtő vagy az ágy a szűk keresztmetszet az egészségügyben, hanem az orvosok és ápolók száma - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Újlaki Ákos, a Boston Consulting Group partnere. A globális tanácsadó - mely korábban a Belügyminisztériumnak készített átfogó javaslatot az egészségügyi rendszer átalakításáról - szakembere arról is beszélt, hogy az egészségügyi kormányzat által az elmúlt hónapokban elindított átalakítási kísérlet jó irány, szerinte inkább arról lehetne vitatkozni, hogy miért nem csinálják mindezt gyorsabban. Azt ugyanakkor elismerte, hogy minden átalakítás sikeressége a társadalmi elfogadottságán múlik és ha a lakosság nem fogja a változásokat támogatni, akkor ez is elbukhat, mint minden korábbi hasonló próbálkozás. A szakember azt is leszögezte: a kórházak esetében nagyon fontos a minimumfeltételek meghatározása, de legalább ennyire meghatározó szempontnak kellene lennie a minimum esetszámnak. Várakozása szerint a magánegészségügyi ellátás a jelenlegi kilátások mellett platózni fog, a zene nem szűnik meg, csak lelassul.
Megépült az ország és Európa legmagasabb szinten felszerelt, legmodernebb műtőkomplexuma - jelentették be az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet keddi sajtótájékoztatóján, melyen élő közvetítés keretében mutattak be egy agykamra műtétet. Az egyedülálló fejlesztést és az ennek nyomán megvalósuló beavatkozások részleteit Erőss Loránd, az OMIII főigazgató főorvosa és Horváth Lajos, a kórház stratégiai és informatikai igazgatója mutatták be.
Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány erőből igyekszik letörni a Magyar Orvosi Kamara által szervezett ellenállást. Erre utal az, hogy az elmúlt napok üzengetései után a tettek mezejére lépett, a Belügyminisztérium vadonatúj törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, amiben azt tervezi, hogy megszüntetik a kötelező orvosi kamarai tagságot. Mindezt nem is akárhogyan. A MOK hétfő délután sajtótájékoztatón reagál a friss tervezetre, amit egyébként a kormány egyetlen nap alatt tolna át a törvényhozáson.
Három év múlva, a mostani kormányzati ciklus végére teljesen át fogja hangolni a kormány a fekvőbetegellátás és a szakellátás finanszírozását - jelezte a Magyar Kórházszövetség szerdai konferenciáján Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár. A Belügyminisztérium államtitkára részletesen vázolta azt, hogy a kormány mire készül 2026-ig például a kórházak finanszírozásának terén, érvelése szerint ezzel fenntarthatóvá válik az egészségügy finanszírozása. Jenei Zoltán országos kórházi főigazgató eközben arról is beszélt, hogy hogyan működhet egymás mellett a közfinanszírozott- és a magánegészségügy.
Egy újfajta, a járóbetegellátás minőségét bemutató felmérést készített az elmúlt fél évben a Prémium Egészségpénztár reprezentatív mintán. Az ebből készült mutatók alapján elsőre meglepőnek tűnő eredmény született: az állami ellátás ebben a tekintetben nem teljesít sokkal rosszabbul, mint a magánegészségügy, sőt. Az egészségpénztár vezetői egyúttal azt ígérték: a felmérést mostantól minden évben elkészítik, hogy idősorosan is összevethetőek legyenek az eredmények.
Január 1-jén, vasárnap déltől másnap reggel 6 óráig nem fogad majd betegeket a Honvédkórház - számol be a hvg.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
